Baktalórántházi Erdészet
"Gyertyános-tölgyes a Nyírségben"
|
4561 - Baktalórántháza
Zöldfa u. 2.
Tel.: (42) 552 511
Fax: (42)
552 512
E-mail:
bakta@nyirerdo.hu
|
A Baktalórántházi Erdészet a Nyírség erdészeti tájban, ezen belül a
Közép-Nyírség és az Észak - kelet - Nyírség kistájban fekszik.
A Nyírség az
Észak-keleti-Kárpátokból érkező folyók egykori homokos hordalékkúp síksága.
Felszíne mozaikosan kettős. A jellegzetes parabola buckák szárazak, a buckaközök
és az egykori ősfolyók észak-dél irányú völgyeinek nyírvíz-laposai iszaposak,
helyenként vízhatás alatt állnak, bennük kisebb, főleg mesterséges vízfolyások
jellemzőek.Egykor homoki tölgyesek által borított zárt erdők díszítették a területet, ma
szántókkal és gyümölcsösökkel tarkított a táj. |
 |
A természetszerű erdők mozaikosan előforduló állomány maradványai mellett
jelentős nagyságú kultúrerdők is vannak a térségben.
A térség a mérsékelten hűvös és mérsékelten
meleg éghajlati öv határán fekszik. Erdészetünk teljes területe a
kocsánytalan-tölgyes, illetve cseres klímába tartozik.
|
|
|
A csapadék sokévi átlaga
590-610 mm között van. A talajvíz szintje a Nyírség nagyobb részében a
felszínhez közel húzódott. A termőhelyi viszonyok, az ember természetátalakító
tevékenysége nyomán azonban kedvezőtlenné váltak az őshonos fafajok számára. Az
1800-as években kezdődött vízrendezések a tájegység természetes vízjárását
jelentősen átalakították, megindult a talajok és termőhelyek kiszáradása, a
talajvízszint jelentős csökkenése, amely kedvezőtlenül érintette az itt álló
erdő állományokat.A táj leggyakoribb talajtípusa a humuszos homok, amelyen zömmel akácos
erdőségek állnak. A mozaikosan előforduló rozsdabarna erdőtalaj, az erdő számára
kedvező termőerőt képvisel. Rajta gyertyános tölgyes, kocsányos tölgyes és egyéb
kemény lombos állományok találhatók. A kovárványos barna erdőtalaj, a régi
erdőségek helyét mutatja és viszonylag nagy kiterjedésben a második
leggyakrabban előforduló talajféleség a Nyírségben. E talajok vízgazdálkodására
jellemző, hogy a bennük található kovárvány csíkok a leszivárgó vizet
visszatorlasztják. A csapadékból származó többletvíz így hosszú ideig képes a
gyökérzóna számára kedvező mélységben kifejteni éltető hatását. |
Bíró Imre
erdészeti igazgató
|
Az igen kis területi kiterjedésben, és foltokban elhelyezkedő réti talajok, a
buckaközi lefolyástalan laposokban alakultak ki. Képződésükben és
termőképességük kialakulásában egyaránt a víz játszotta a főszerepet. A réti
talajokon sok esetben szép, maradvány tölgyesek díszlenek ma is.
Erdészetünk
működési területén két nagy, összefüggő erdőtömb található. Az északi részen
fekvő erdőbirtok a múltban a Forgách grófok tulajdonában állt. A Baktalórántháza
és Ófehértó között elterülő tömberdő, írásos dokumentációkkal igazolhatóan
önálló birtoktestet képező erdőség volt, amelyet a történelem viharai közepette
a többi között a Báthoryak, a Károlyiak és a Dégenfeldek is tulajdonukként
tudhattak.
|
|
Napjainkban az Erdészetünk által kezelt erdeink közel kétharmadán
akác az állomány alkotó főfafaj. A tölgy és kemény lombos erdők a faállományok
egyötödét adják. A kezelésünkben álló erdőterület fennmaradó részén a hazai és
nemes nyarak valamint egyéb lombos fajok és fenyők alkotnak állományokat.
Az
akác nagy területrészaránya meghatározza Erdészetünk gazdálkodását. A közel 150
hektár törzskönyvezett magtermelő állomány alól gyűjtött akácmag biztosítja a
saját csemeteigény mellett az ország csemetekerti szükségletének mintegy felét.
Az Erdészetünkhöz tartozó két csemetekert, nem csak részvénytársaságunk, hanem a
tágabb térségünk csemeteigényének kielégítésében is fontos szerepet játszik.
Az
itt előállított akác, nemes nyár, tölgy és egyéb lomb csemeték a hazai erdészeti
szaporítóanyag igény kiszolgálása mellett, a külföldi piacokon is keresettek.
Kiemelten igaz ez az akác és a nemesített, vegetatív akác szaporítóanyagot
tekintve. Erdészetünknél évente mintegy 700 hektáron végzünk fahasználatot,
amelyből 120 hektáron véghasználati és mintegy 580 hektáron előhasználati és
egyéb termelést hajtunk végre. |
|
A véghasználatokat követő erdőfelújításoknál ahol
lehetséges, ott minden esetben előtérbe kerül az őshonos fafajokkal történő
erdőfelújítás. Keressük annak lehetőségét, hogy tölgyeseink vágásos üzemmódban
történő jelenlegi kezelését hogyan tudjuk átvezetni a folyamatos erdőborítást
eredményező készletgondozó erdőkezelés irányába.
A fahasználatok során az
erdőből kikerülő faanyag egy részét tő mellől közvetlenül értékesítjük. A
faanyag további jelentős hányadát az Ófehértón működő Erdei Rakodóra szállítjuk.
Innen a megmunkálást követően az elkészült fatermékek nagy többsége fűrészáru,
cölöpfa, szőlészeti választék, parkok, közterek építésére szolgáló elemek, kerti
bútor és csomagolt tűzifa formájába kerül kiszállításra.
A Nyírség szívében
megtermelt fatermékek igen keresett árunak számítnak úgy a hazai, mint a
különböző Nyugat-Európai piacokon. |
|
Aki kirándulás, aktív pihenés céljából
látogat ide, az sem fog csalódni. A Baktai erdőtömböt alagútként fúrja át a
41-es főút. Az út két oldalán helyezkednek el a pihenést szolgáló parkerdők,
amelyek hangulata az alföldi fekvés ellenére, kifejezetten hegyvidéki. A
látogatók kikapcsolódását az erdő mélyén lévő séta- és tanösvény, torna-,
röplabda- és futballpálya, valamint télen a szánkópálya szolgálja.
Igény és
előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget kínálunk arra, hogy szakavatott
személyzet idegenvezetése és kalauzolása mellett ismerkedjenek meg a látogatók a
Baktai -erdő természeti értékeivel, és az itt folyó szakszerű erdőkezelés
irányelveivel. Baktalórántháza községhatárában található a 310 hektár nagyságú
Baktalórántházai-erdő Természetvédelmi Terület. A védett erdő, maradványa az
egykoron a Nyírség homokterületeit borító hatalmas kiterjedésű gyertyános –, és
gyöngyvirágos tölgyes társulásoknak. |
|
Ezen erdők kezelését már a 19. század
elejétől erdész szakemberek végezték. Az első írásos üzemterv majdnem száz évre
nyúlik vissza.
A természetvédelmi terület déli részén idős, többszintes
gyertyános-tölgyes állomány került erdőrezervátum besorolásba. A védett erdő
aljnövényzetére jellemzőek a hegyvidéki elemek, úgy mint a szagos müge, az
árnyékvirág, vagy a hagymás fogasír, hogy csak néhányat említsünk.
Az
erdőállományok a gazdag növényvilág mellett igen sok különleges állatnak is
otthont nyújtanak. Az itt élő emlősök között megtalálható a vaddisznó és az őz,
a kisragadozók közül a nyest, a nyuszt, a borz, valamint a rejtett életet élő
aprócska mogyorós pele is.
A különféle ragadozó madarak mellett fészkelő faj a
fekete gólya, a fekete harkály, az egyéb fakopácsok, valamint a késő őszi és
téli erdő csöndjét felverő hangos csuszka és a hallgatag fakusz is. |
|
Az
előforduló fajok felsorolása nem lehet teljes, hiszen a változatos
állományviszonyok, a fajok sokszínűsége ezt nem teszi lehetővé. Kedvet teremthet
viszont egy látogatásra és nyugodt erdei sétára.
A Baktalórántházi Erdészet
kezelésében álló erdőkben egyszerre van jelen az ültetvényszerű erdőgazdálkodás
és az értékes tölgy állományok fenntartó kezelése. A kettő összhangjának
megteremtése igen nagy kihívást jelent számunkra.
A táj erdeiben és erdeiért
dolgozó erdész elődök hagyományát követve azon munkálkodunk, hogy
tevékenységünkkel méltán kivívjuk majd utódaink és a felnövekvő generációk
elismerését a ránk bízott természeti kincsek megőrzéséért és megmentéséért.
|
|
|
|
Tekintse meg bemutatkozó filmünket: |
Földrajzi elhelyezkedésünk: |
|
|
Nagyobb térkép
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|