Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.
 
Skip Navigation Links
 
 
 
 
 
 
 

Baktalórántházi Erdészet

Gyertyános-tölgyes a Nyírségben
 
A Baktalórántházi Erdészet a Nyírség erdészeti tájban, ezen belül a Közép-Nyírség és az Észak - kelet - Nyírség kistájban fekszik. A Nyírség az Észak-keleti-Kárpátokból érkező folyók egykori homokos hordalékkúp síksága. Felszíne mozaikosan kettős. A jellegzetes parabola buckák szárazak, a buckaközök és az egykori ősfolyók észak-dél irányú völgyeinek nyírvíz-laposai iszaposak, helyenként vízhatás alatt állnak, bennük kisebb, főleg mesterséges vízfolyások jellemzőek.Egykor homoki tölgyesek által borított zárt erdők díszítették a területet, ma szántókkal és gyümölcsösökkel tarkított a táj.A természetszerű erdők mozaikosan előforduló állomány maradványai mellett jelentős nagyságú kultúrerdők is vannak a térségben. A térség a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg éghajlati öv határán fekszik. Erdészetünk teljes területe a kocsánytalan-tölgyes, illetve cseres klímába tartozik.
 

Képgaléria
 
A csapadék sokévi átlaga 590-610 mm között van. A talajvíz szintje a Nyírség nagyobb részében a felszínhez közel húzódott. A termőhelyi viszonyok, az ember természetátalakító tevékenysége nyomán azonban kedvezőtlenné váltak az őshonos fafajok számára. Az 1800-as években kezdődött vízrendezések a tájegység természetes vízjárását jelentősen átalakították, megindult a talajok és termőhelyek kiszáradása, a talajvízszint jelentős csökkenése, amely kedvezőtlenül érintette az itt álló erdő állományokat.A táj leggyakoribb talajtípusa a humuszos homok, amelyen zömmel akácos erdőségek állnak. A mozaikosan előforduló rozsdabarna erdőtalaj, az erdő számára kedvező termőerőt képvisel. Rajta gyertyános tölgyes, kocsányos tölgyes és egyéb kemény lombos állományok találhatók. A kovárványos barna erdőtalaj, a régi erdőségek helyét mutatja és viszonylag nagy kiterjedésben a második leggyakrabban előforduló talajféleség a Nyírségben. E talajok vízgazdálkodására jellemző, hogy a bennük található kovárvány csíkok a leszivárgó vizet visszatorlasztják. A csapadékból származó többletvíz így hosszú ideig képes a gyökérzóna számára kedvező mélységben kifejteni éltető hatását.
 
 
Az igen kis területi kiterjedésben, és foltokban elhelyezkedő réti talajok, a buckaközi lefolyástalan laposokban alakultak ki. Képződésükben és termőképességük kialakulásában egyaránt a víz játszotta a főszerepet. A réti talajokon sok esetben szép, maradvány tölgyesek díszlenek ma is. Erdészetünk működési területén két nagy, összefüggő erdőtömb található. Az északi részen fekvő erdőbirtok a múltban a Forgách grófok tulajdonában állt. A Baktalórántháza és Ófehértó között elterülő tömberdő, írásos dokumentációkkal igazolhatóan önálló birtoktestet képező erdőség volt, amelyet a történelem viharai közepette a többi között a Báthoryak, a Károlyiak és a Dégenfeldek is tulajdonukként tudhattak.Napjainkban az Erdészetünk által kezelt erdeink közel kétharmadán akác az állomány alkotó főfafaj. A tölgy és kemény lombos erdők a faállományok egyötödét adják. A kezelésünkben álló erdőterület fennmaradó részén a hazai és nemes nyarak valamint egyéb lombos fajok és fenyők alkotnak állományokat. Az akác nagy területrészaránya meghatározza Erdészetünk gazdálkodását. A közel 150 hektár törzskönyvezett magtermelő állomány alól gyűjtött akácmag biztosítja a saját csemeteigény mellett az ország csemetekerti szükségletének mintegy felét. Az Erdészetünkhöz tartozó két csemetekert, nem csak részvénytársaságunk, hanem a tágabb térségünk csemeteigényének kielégítésében is fontos szerepet játszik. Az itt előállított akác, nemes nyár, tölgy és egyéb lomb csemeték a hazai erdészeti szaporítóanyag igény kiszolgálása mellett, a külföldi piacokon is keresettek. Kiemelten igaz ez az akác és a nemesített, vegetatív akác szaporítóanyagot tekintve. Erdészetünknél évente mintegy 700 hektáron végzünk fahasználatot, amelyből 120 hektáron véghasználati és mintegy 580 hektáron előhasználati és egyéb termelést hajtunk végre.A véghasználatokat követő erdőfelújításoknál ahol lehetséges, ott minden esetben előtérbe kerül az őshonos fafajokkal történő erdőfelújítás. Keressük annak lehetőségét, hogy tölgyeseink vágásos üzemmódban történő jelenlegi kezelését hogyan tudjuk átvezetni a folyamatos erdőborítást eredményező készletgondozó erdőkezelés irányába.
 
 
A fahasználatok során az erdőből kikerülő faanyag egy részét tő mellől közvetlenül értékesítjük. A faanyag további jelentős hányadát az Ófehértón működő Erdei Rakodóra szállítjuk. Innen a megmunkálást követően az elkészült fatermékek nagy többsége fűrészáru, cölöpfa, szőlészeti választék, parkok, közterek építésére szolgáló elemek, kerti bútor és csomagolt tűzifa formájába kerül kiszállításra. A Nyírség szívében megtermelt fatermékek igen keresett árunak számítnak úgy a hazai, mint a különböző Nyugat-Európai piacokon.Aki kirándulás, aktív pihenés céljából látogat ide, az sem fog csalódni. A Baktai erdőtömböt alagútként fúrja át a 41-es főút. Az út két oldalán helyezkednek el a pihenést szolgáló parkerdők, amelyek hangulata az alföldi fekvés ellenére, kifejezetten hegyvidéki. A látogatók kikapcsolódását az erdő mélyén lévő séta- és tanösvény, torna-, röplabda- és futballpálya, valamint télen a szánkópálya szolgálja. Igény és előzetes bejelentkezés alapján lehetőséget kínálunk arra, hogy szakavatott személyzet idegenvezetése és kalauzolása mellett ismerkedjenek meg a látogatók a Baktai -erdő természeti értékeivel, és az itt folyó szakszerű erdőkezelés irányelveivel. Baktalórántháza községhatárában található a 310 hektár nagyságú Baktalórántházai-erdő Természetvédelmi Terület. A védett erdő, maradványa az egykoron a Nyírség homokterületeit borító hatalmas kiterjedésű gyertyános –, és gyöngyvirágos tölgyes társulásoknak.Ezen erdők kezelését már a 19. század elejétől erdész szakemberek végezték. Az első írásos üzemterv majdnem száz évre nyúlik vissza. A természetvédelmi terület déli részén idős, többszintes gyertyános-tölgyes állomány került erdőrezervátum besorolásba. A védett erdő aljnövényzetére jellemzőek a hegyvidéki elemek, úgy mint a szagos müge, az árnyékvirág, vagy a hagymás fogasír, hogy csak néhányat említsünk. Az erdőállományok a gazdag növényvilág mellett igen sok különleges állatnak is otthont nyújtanak. Az itt élő emlősök között megtalálható a vaddisznó és az őz, a kisragadozók közül a nyest, a nyuszt, a borz, valamint a rejtett életet élő aprócska mogyorós pele is. A különféle ragadozó madarak mellett fészkelő faj a fekete gólya, a fekete harkály, az egyéb fakopácsok, valamint a késő őszi és téli erdő csöndjét felverő hangos csuszka és a hallgatag fakusz is.Az előforduló fajok felsorolása nem lehet teljes, hiszen a változatos állományviszonyok, a fajok sokszínűsége ezt nem teszi lehetővé. Kedvet teremthet viszont egy látogatásra és nyugodt erdei sétára. A Baktalórántházi Erdészet kezelésében álló erdőkben egyszerre van jelen az ültetvényszerű erdőgazdálkodás és az értékes tölgy állományok fenntartó kezelése. A kettő összhangjának megteremtése igen nagy kihívást jelent számunkra. A táj erdeiben és erdeiért dolgozó erdész elődök hagyományát követve azon munkálkodunk, hogy tevékenységünkkel méltán kivívjuk majd utódaink és a felnövekvő generációk elismerését a ránk bízott természeti kincsek megőrzéséért és megmentéséért.
 
Elérhetőségünk:
 

Bíró Imre
erdészeti igazgató

4561 - Baktalórántháza
Zöldfa u. 2.

Tel.: (42) 552 511
Fax: (42) 552 512
E-mail: bakta@nyirerdo.hu
 
Tekintse meg bemutatkozó filmünket:
 
 
 
 
 
LEGFRISSEBB HÍREINK
 
Amit a madár lát...
Fesztiválon is erdei iskola
Kárpátaljai táborozók
 
További híreink...  
 
 
 
Megújult az Új Széchenyi Terv
 
A teljes cikk
 
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
 
Eladásra kínált járművek
 
 
  [ Impresszum ]   --  [ Adatvédelmi nyilatkozat ]   --  [ Elérhetőség ]   --  [ Oldaltérkép ]   --  Ugrás a lap tetejére