Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.
 
Skip Navigation Links
 
 
 
 
 
 
 

A debreceni Nagyerdő

 
A debreceni Nagyerdő valószínűleg nem területe, hanem az itt növő fák nagysága után kapta nevét. Egyes források szerint a Debrecen környéki erdők legalább hétszáz éve látják el fával a települést.
 
A Nagyerdő a hajdúsági megyeszékhely környékén 1082 hektárnyi homok talajú területen fekszik, az egykor összefüggő nyírségi erdők maradványának tekinthető. Földrajzilag ez a hajdúsági löszhát vagy Hajdúhát és a nyírségi homokkúp átmeneti területe. A Nyírség kiemelkedése és a terület beerdősödése a jégkorszak végére fejeződött be. A Nagyerdő területén a kialakult löszös homoktalaj és az egykori folyóvölgyek miatt a vízellátás jó maradt, és ennek eredményeképpen üde erdők jöttek létre. Az éghajlat felmelegedésével az erdők visszahúzódtak, majd a következő, csapadékban bővelkedő időszakban újra megnövekedett a területük. Ekkor alakultak ki a homoki és gyöngyvirágos tölgyesek a Nagyerdő területén, a Tócó völgyében pedig tölgy-kőris-szil ligeterdők.
A XVIII-XIX. században fokozódott a város körüli erdők leromlása, ugyanis a zálogbirtokként bérelt erdőket kevéssé óvták, mint a saját tulajdonban levőket. 1829-ben szükségessé vált a város erdeinek feljavítása, nagyjából innen datálható az erdőgazdálkodás megújulása.
 
1939. október 10-én a Nagyerdő északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak: a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be ezt a területet és alább még öt kisebb darabot. Akkor az Ohatitól a Gúthi erdőig 35 helyen és 74 hektáron jelöltek ki természeti emléket. Alig egy évtizeddel később, 1950-ben jelölték ki az új, országos jelentőségű természetvédelmi területet a Pallagi út két oldalán, 86 hektáron, amihez 1972-ben további 11 hektárt csatoltak.
 

Képgaléria
 
Legnagyobbra növő fái a kocsányos tölgyek, amik akár 25 méter magasságúak és 2-300 évesek is lehetnek. A magasabb lombkorona szintet fehér nyár és vadcseresznye színesíti. A második lombkoronaszintet a tatárjuhar, a mezei juhar, a mezei és hegyi szil, vadalma, vadkörte valamint nagy levelű és ezüst hárs alkotja.
 
Különleges védett növényfajok (turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, dunavölgyi csillagvirág, magyar nőszirom) és állatok (rézsikló, héja, zöld küllő, harkály, csúszka, nyaktekercs, szén-, kék- és barátcinege, füzike, erdei pityer, citromsármány, feketerigó, szürke és örvös légykapó, mókus, törpe és pirókegér, menyét, nyest) élnek a Nagyerdő területén.
 
A Debreceni Erdészet székhelyének közvetlen szomszédságában találhatók a tanulmányi célokat szolgáló, a Nagyerdő jellemző fás- és lágyszárú növényeit bemutató erdőrészletek és tanösvények. Itt, az egyik legidősebb kocsányos tölgy alatt áll a Nagyerdő védetté nyilvánításának emlékoszlopa. A tanulmányi erdőterület mögött kezdődik a Borostyán tanösvény, az útvonalán felállított hét ismeretterjesztő táblával, és egy szabadtéri foglalkozatásra alkalmas rönkbútorokból kialakított pihenőhellyel. Az erdészet központi épülete előtt indul a sárga turistajelzéssel megjelölt útvonal, melyen 2-3 órás, illetve fél napos tanulmányi sétákat tehetnek az érdeklődők a Nagyerdő északi, északkeleti területeire és az Odvas keltike tanösvényre.
 
 
 
 
 
 
LEGFRISSEBB HÍREINK
 
Elismerés Kovács Gábornak
Tűzgyújtási tilalom
A mi erdőnk - cikkek
 
További híreink...  
 
 
 
Megújult az Új Széchenyi Terv
 
A teljes cikk
Pályázati felhívás
Vekeri tavi csónakház büfé
 
  [ Impresszum ]   --  [ Adatvédelmi nyilatkozat ]   --  [ Elérhetőség ]   --  [ Oldaltérkép ]   --  Ugrás a lap tetejére